Hiszek Jézus Krisztusban, Salcininkai királyában?

Tűnhet blaszfémiának, amit a címben leírtam, de őszintén, ilyen hírek után...




Jézus Krisztust nevezte ki királyának egy litván kisváros




A polgárok erkölcsi épülésének előmozdítására Jézus Krisztust nevezte ki „királyának" egy litván kisváros. „Azáltal, hogy Jézus Krisztust városunk királyaként trónra emeljük, ünnepélyesen urunkká és védelmezőnkké nyilvánítjuk" – mondta a 72 százalékban lengyelek lakta délkelet-litvániai Salcininkai polgármestere, Zdzislav Palevic a BNS balti hírügynökségnek.

A világméretű gazdasági válság közepette Jézus tanítása nemcsak a magánéletben, hanem a politikában és a kultúrában is egyre nagyobb jelentőséget nyer – olvasható a 6600 lelkes kisváros képviselőtestülete által egyhangúlag elfogadott határozatban.

„A városatyák döntése senkinek nem fáj ... Ha a lakosságot így a tízparancsolat betartására ösztönözhetjük, miért ne tegyük?" – hangsúlyozta egy képviselő.

Egy június 12-i határozatában a vilniusi régió Krisztus védelme alá helyezte magát „a fájdalmas tévedések, veszedelmek és fenyegetések elkerülésére".


(Erdély Ma)




Vannak koronázatlan királyok, mint például itthon Basescu. Kiskirály. És vannal királyok, akik soha nem gondoltak arra, hogy egyszer földi királyok is lesznek, mert van mennyei királyságuk. Ezek közé tartozik Jézus Krisztus is, de úgy néz ki, hogy a Salcininkai litvánok keresztülhúzták a terveit, mert megkoronázták. Persze, szép gesztus, és őszintén csodálom ezt a kisvárost, hogy ezt felvállalják. Ehhez szóljatok hozzá!

BÚEK

Manapság mindenki kíván, szinte minden alkalomból. Próbáltam ezt elkerülni, de mindig nem lehet elmenekülni, hát kedvenc íróim könyveit kezdtem el fellapozni. Spiró után Eszterházy került a kezembe, nála végül meg is állapodtam:

„Legyen ünnep. Ünnepen nem eleganciát értünk, nem valami módot, hanem méltóságot, tartást, erkölcsi emelkedettséget, fényt és nem csillogást, aranyat és nem gazdagságot.” (Esterházy Péter: A szív segédei)

Esterházy híres ünnep-mondatainak egyikével kívánunk az Agnus blog minden olvasójának Istentől áldott boldog Új Évet.

Bízd Újra Életed Krisztusra (BÚÉK)

Ha Cseke igen, akkor miért ne?

A Szabadság napilap webolalán jelent meg ma a hír, hogy Cseke Attila frissen sült egészségügyi miniszter ropogós A/H1N1 influenza elleni oltást adatott be magának. Jelentem alássan, ÉN IS BEOLTATTAM MAGAM! Méghozzá a háziorvosnál. És azt is elmondhatom, hogy nincs mellékhatása, holott szinte egy teljes hónap telt el azóta. És íme, semmi bajom nincs tőle. Mégis elég sokan frászolnak ettől a kis oltástól. Ha egy élő példa nem elég, akkor van tíz, ugyanis teljes családom, és nagybátyámék családja is beoltatta magát (mindkét család öt tagú).

Hogy engem mi késztetett rá, hogy beoltassam magam? Az egyik talán a félsz, ami bennem volt, hogy valakitől elkapom. Ugyanis elég sokat járok-kelek erre-arra, emberek között mozgok. Együtt jár a szakmával (újságíró lennék talán).

A másik meg ebből az első okból is kifolyólag az, hogy másokat is megvédjek, a környezetemet egy esetleges újinfluenza vírus támadásától megóvjam. Állítólag egy ilyen vírus a cukorbeteg öcsémre halálos is lehet, szóval egyértelmű volt egy adott ponton, hogy oltás lesz a vége. És ez annak ellenére, hogy nem vagyok az az ember, aki a betegségektől megijed, rendes (ilyen kódnevek nélküli) influenzák ellen nagyon ritkán oltatom be magam (lehet ennek köszönhetem a penicilin-kúrát, az antibiotikumokat és egyéb gyógyszereket). 

No, de szerkesztőségünk tagjainak egy része azt mondta valamikor, hogy egyszer megnézik, hogy velem mi történik, és ha nem lesz semmi bajom tőle, akkor talán ők is beoltatják magukat. Hajrá Agnus banda, végcél a tű foka!

Gábor

Galambod bársonyos forradalma - AUDIÓ

A tévéből, a rádióból, az újságból, a számítógép képernyőjéről, a csapból, a kutya lihegő szájából, ilyen téli időszakban még az orrunkból is a forradalom folyik. Persze, igaz, hogy meg kell emlékezni, és jó emlékezni (talán így írjuk a történelmet). Kicsit jómagam is belecsöppentem ebbe a megemlékeződ dologba, annyi különbséggel, hogy más perspektívából próbáltam megközelíteni ezt az ügyet. Szóval, aki kíváncsi, hogy milyen volt egy Marosvásárhelytől 10 km-re levő falucskának, Galambodnak a bársonyos forradalma, miért vált menedékhellyé, és mit keresett egy néger fogorvos ebben a kis falucskában, annak ajánlom figyelmébe a következő hanganyagot. Visky Béla, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Református Vallástanárképző Kar tanára emlékezett vissza (egy kicsit az én segítségemmel is) arra, ami a forradalom előtt, közben és után történt a 300 lelkes gyülekezetben, ahol akkoriban ő szolgált.

Véget nem érő szavazások

A szavazás azért jó, mert két kattintásból az ember ki is fejezi a véleményét. Ezúttal arra vagyunk kíváncsiak, hogy ki mit gondol a blogról, azaz, hogy egy év alatt kinek mi tetszett a legjobban, azok közül az írások, hanganyagok, videók közül, amelyek megjelentek a blogon. Ezennel meghívom azt a több, mint hatezer egyéni látogatót, akik ezt az oldalt látogatták, olvasták, nézték, vagy éppenséggel hallgatták, hogy szavazzák meg az "év tartalmát".

Gábor

Vége az autonómiának - Évvégi számvetés

Ahogyan a szülinap, úgy a Karácsony, az Újév is a számvetés, az emlékezés és a visszatekintés jegyében zajlik. És mit mondjon ilyenkor az ember? Számadatok vannak, új tervek is vannak, cikktémák, műsortémák, újabb projektek, amelyekkel úgy a rádiót, mint a blogot fel szeretnénk lendíteni. És ezek a tervek sosem egy ember kezéhez fűződnek. Van ötletgazda, van aki a részleteket kidolgozza, van aki méh hozzátesz az ötlethez, van aki a technikai kivitelezésben tud segíteni. És ezek az emberek mind barátaim, munkatársaim, akikkel nap mint nap beszélek, találkozok, és sosem unom meg őket. Mindig mosolyra derül az arcom, ha valamelyiküket meglátom, mert rögtön van egy új ötlet, amit meg akarok osztani velük, vagy csak egyszerűen örülök nekik. Mert ilyen is van. 

Van azonban néhány terv, amit érdemesnek tartok megosztani mindenkivel. Az első és talán legfontosabb az, hogy a rádiót és a blogot jobban össze szeretnénk kötni. Eddig e kettő egymástól ha nem is függetlenül működött, de - hogy ezzel a divatos szóval éljek - "autonómiával" rendelkezett. Természetesen továbbra is lesz a blognak autonómiája, hiszen bármelyikünk leírhatja a véleményét, vagy feltölthet hanganyagot, videót. De szeretnénk, ha a bejegyzések és a videók (és ezzel már egy újabb részletet árultam el) nagyobb részben rádiónkról szólnának. Már van is egy ötlet, amely kimondottan a Kukta rovathoz (erről regéltem valamikor régen elég sokat, no meg Adorjáni  Eszter kolléganőm is: reggeli főzöcskézés (gondolatban), receptajánló) kapcsolódik. Ennek a hogyanját és miértjét időben mindenki tudtára fogom adni. A másik, amiért szorosabbra szeretnénk a stúdió és a blog kapcsolatát vonni, az egy számomra hajmeresztően merész, de éppen ezért érdekes és kihívó feladat. Már próbáltam eddig is a Szabadhetes Ifjúsági Műsorral kapcsolatba hozni a blogot, nem csak műsorajánlók szintjén, hanem úgy is, hogy a hét, a hónap és az év minden napján megjegyzések formájában lehet dalokat ajánlani. Ezt továbbra is lehetővé tesszük mindenki számára. Történt is néhány ajánlás, és ezeknek az ajánlásoknak egy részét be is játszottuk a Szabadhetesben. Ugyanakkor természetesen műsor közben is lehet ajánlani, dalokat kérni, egyik nem zárja ki a másikat. Térjünk vissza a hajmeresztően merész, de éppen ezért érdekes és kihívó feladatra. A szerkesztőség az utóbbi időben elég sokat gyűlésezett, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy egyre több internetes műsort fogunk beindítani. Ezeket pedig elejétől fogva szeretném a bloggal kapcsolatba hozni. Mondhatjuk akár úgy is, hogy az internetrádió és a blog együttműködéséről lenne szó. Talán ennyit a konkrét tervekről, előzetesnek úgy érzem, hogy az a néhány sor is elég lesz.

És íme, a statisztikák: az egyéni látogatók száma meghaladta a hatezret, ez szinte 17 ezer megjelenítés, a látogatói rekord továbbra is 901 egyéni látogató egy nap alatt. A napi átlag 20 egyéni látogató, ezt háromnegyed éves 13-an való stagnálás után sikerült feljavítani. Egy éve indítottuk útjára, az akkor csak kísérletnek szánt blogot. Azóta ezzel együtt 161 bejegyzés született. Ennél azonban büszkébb vagyok a tartalomra: videók, hanganyagok (riportok, interjúk, Szabadhetes műsorok, és egyéb ínyencségek), műsorajánlók, programajánlók, véleménycikkek több szerkesztőnk kezéből is. És azt hiszem, hogy ez az, ami örömmel tölt el, hogy szinte mindenkitől van legalább egy bejegyzés. Ha nem is több, de egy szinte mindenkitől van. Aki pedig nem bejegyzést írt, az megjegyzést írt, és ez (feedback) a munkatársak részéről legalább olyan fontos, mint a többi blogolvasó részéről. És ha a bejegyzések témáját nézzük, akkor is kedvező képet kapunk a blogról. Mindenképpen színes, hiszen a szudáni Miak Wadang missziótól kezdve el egészen Kelemen Hunorig, egyháztól a politikáig (elég széles skála, merthogy mindent ezek közé próbálok most besorolni), azaz szinte mindenről írtunk már. Évvégi számvető bejegyzésemben ezennel köszönetet mondok az összes munkatársamnak, aki bejegyzésekkel, vagy megjegyzésekkel gazdagította a blogot, megköszönöm a több, mint hatezer olvasónak, hogy volt (vagy nem) türelme elolvasni, meghallgatni, megnézni a bejegyzésekben szereplő anyagokat, végül pedig áldott karácsonyt kívánok minden blogolvasónak, és természetesen boldog Újesztendőt is, Adorjáni László rádióigazgatónk karácsonyi képes üdvözletével.

Az Agnus blog, valamint az Agnus Rádió szerkesztőségének nevében,

Kiss Gábor,

Az "Agnus blog" projekt vezetője

Kampányoltunk a karácsonynak - AUDIÓ

Beálltunk a karácsony kampánystábjába. Sőt, ennél többet is tettünk volt egy ifjúsági Istentiszteletnek álcázott kampányrendezvényünk. Merthogy az advent ezt is jelenti, egy kis kampány a karácsonynak. Persze a rendezévny sikerét nem abban kell mérni, hogy hányan mennek el a rendezvényre, vagy hányan mennek karácsonykor a templomba, azt hiszem az, hogy hányan tudnak karácsonyko igazán ünnepelni, hányan tudnak elcsendesedni, ez lesz a mérvadó. Íme a kampányunk hanganayaga, az az ifjúsági Istentisztelet, amely december 19.-én hangzott el a Kétágú templomban, igét hirdetett Horváth Levente lelkipásztor, közreműködött a kétágúifi, valamint a kétágúifi Verbuvált Zenekara.

A kampányra ellátogatók egy része

A karácsonynak kampányolt Horváth Levente

7 éves lesz az Agnus - rövid történeti áttekintés

 Így kezdődött 1990-ben…

Ez volt az első „stúdió” a Kétágú templom
parókiájának pincéjében.

Itt készültek félórás műsoraink,
melyeket azóta kéthetente sugároz a Kolozsvári Rádió
és szinte egész Erdélyben vételezhetőek.

…1996-ban fölkapaszkodtunk….












…a Bethlen Kata Diakóniai Központ III. emeletére.

És terjeszkedünk az éterben….

                             

Gyermekeknek és felnőtteknek műsorokat készítünk melyeket Marosvásárhelyen és Nagyváradon sugárzunk

2002 Karácsonya: Agnus Rádió az éterben!

 

Föld, föld, föld, halld meg az Úr szavát! Jer 22,29

A fenti képsorozat Adorjáni László műve, ugyanez megtalálható a honlapunkon is. Ebből a hét évből én (Gábor) második éve vagyok "ágnuszos", de vannak nálam régebbiek is, mint Köllő Kata (mesemondó), Nagy Ibi (komolyzenei műsor), Bajusz Gábor (Fülbejó, de műsorvezetőnek is jó), Ferencz Amália, és jönnek sorban utánuk a többiek, nem időrendi sorrendben, Vitus-Bulbuk István, Adorjáni Eszter, Adorjáni Panna, Adorjáni László, Szabó Tamás, Vörös Éva, Laczkó Vass Róbert, Nisztor Krisztina, Feischmidt Mária, Mádly András, Szecsődi Árpád, Adorjáni Tamás, Butyka Anna. És persze a könyvelőnk, Hajni néni.

Habár csak két éve vagyok munkatárs, már azelőtt is segédkeztem néha Agnus rendezvényeken, szülinapokon mindig beálltam teherhordónak, segítettem ahol tudtam. És aztán úgy alakult, hogy beálltam dolgozni. És azóta sem tudom abbahagyni. Van egy kialakult, összeszokott csapat, akikkel sok-mindent meg tudunk valósítani, terveket szövünk, néha álmodozunk nagy dolgokról, néha egy lépést teszünk az álmaink felé. Csapatképem éppen nincs, hogy a 7 éves Agnus szerkesztőségét megmutassam, de érdemes ellátogatni a honlapunkra, majd a Szerkesztőség  címszóra kattintani, ott van szinte mindenki, és azt is meg lehet tudni, hogy ki mivel foglalkozik.

És íme, itt a 7 év, szinte mondhatjuk, hogy mérföldkő, hiszen bibliai számról van szó, vagy ha a magyar népmesékre gondolunk, akkor mitikus szám a javából. A további csodálatos a dologban az, hogy december 24.-e a pontos dátuma a születésnek, déli 12 óra. Karácsonykor ünnepelünk, és ráduplázunk az ünneplésre, hiszen nem csak magát karácsonyt, hanem a rádió szülinapját is ünnepeljük, én pedig különösen ünnepelni fogok, hiszen déli 12 órától én vezetem le ezt az ünnepi adást. És mos jön a bátorítás, ünnepeljünk együtt!!!

Gábor

Ifjúsági Istentisztelet a Kétágúban

2009 december 19-én, este 6 órától ifjúsági istentiszteletre kerül sor a Kolozsvár Alsóvárosi Református templomban. Minden, adventi meghitt pillanatra, igazi karácsonyi előkészületre vágyó fiatalt (de nem csak) szeretettel hívunk és várunk.

Igét hirdet Horváth Levente református lelkipásztor.

A zenét a 2ágú ifi Verbuvált Zenekara szolgáltatja.

Készüljünk és ünnepeljünk együtt!

Fotóriport - karácsonyi Szabadhetes - egy éves az Agnus blog, 7 éves a rádió - ünnepeltünk

íme néhány gondolat és kép a tegnapról és a máról (igaz, hogy holnap már ez csütörtök és péntek lesz az egyszerűség kedvéért). Három vendégünk is volt a stúdióban, Szabadhetes Ifjúsági műsorunkat velük ünnepeltük, hiszen az egyik legfontosabb ünnepről, a karácsonyról beszélgettünk Rácz Norbert unitárius lelkésszel, Kerékgyártó Zsolt református segédlelkésszel és Vitus-Bulbuk Emese pszichológussal.

Norbi egyik nyugodt pillanatában,

Mesi készül mikrofont rohamozni

Zsolt nagyon figyel

(valamit a stúdió ajtaján kívül)

(Muszáj ezt írjam) Listen to DJ Vitus :D

Három meghívottunk nagyon emelkedett hangulatban volt

Norbi citromot evett

(gondolom ezért áll csókra a szája)

Zsolt: "Vajon mit szól ehhez a felesége,

ha meglátja a mikropuszit?"

Mesi lelkesen magyaráz,

Zsolt meg lelkesen... könyököl a térdén

Igen, én mindig ilyen nyugodt vagyok,

főleg ha szemüveget kell törölni

No de nem csak enyi történt, hiszen 1 éves lett az Agnus Rádió blogja, és meg is ünnepeltük, Adorjáni Kati, rádiónk volt főszerkesztője nagyon finom tortát sütött erre az alkalomra, de természetesen azt is ünnepeltük, hogy az Agnus Rádió december 24.-én lesz 7 éves. Erről is láthattok néhány fotót. Ezután naggyűlésünk volt, aminek a napirendi pontjait még nem árulom el, merthogy újévi meglepetés lesz ez, és nagy előrelépés lesz a rádió életében, ennyit előzetesként.

A nem látványos torta mindig finomabb, mint a látványos

(köszi Kati, legközelebb is ilyet kérünk :) )

A szerkesztőség egy része még nem tudja,

hogy készül a merénylet (azaz a tortavágás)

Holott Eszter sunyiban már tortáról álmodik

Mádly András, a román adás házigazdája,

mit sem sejt a finomságról

Eszter nagy lazán nekiáll a felszeletelésnek

(mi eközben nyálcsorogtatva nézzük)

Vitus István főszerkesztő,

ő a legjobb tortaevő!

(jééé, rímel !!!)

András sietve eszik, mert siet,

de a fénykép erejéig inkább abbahagyja a sietést

Nagy Ibolya, a komolyzenei rovat szerkesztője

éppen azon gondolkodik, hogy Dúr, vagy moll hangsorban

csúsztassa le a torkán a tortát

(a végeredményt nem tudjuk, de megette és ez bíztató)

Amália: Mit nekem torta, ha van telefon...

Panna elkésett, a torta meglépett,

és nincs más, csak pufuléééééc

Ennyi lett volna mára tegnapról és a máról, aki ennek a bejegyzésnek és fotóriportnak a végére ér, az azt is megtudhatja, hogy milyen jó hangulat volt ma a stúdióban (ha a képekből nem látszik, akkor most mondom, hogy jó hangulat volt, és higgyétek el nekem). És boldog szülinapokat kívánok magunknak, az Agnus Rádiónak.

Gábor

Tele van a hóbakancs - AUDIÓ

Nem kell a címet félreérteni, igenis pozitív töltetű lesz ez a bejegyzés. Már csak azért is, mert van sok hallgatnivaló. A hóbakancsot pedig értsük úgy, hogy a Mikulás most tölti meg az ottmaradt hóbakancsot sok-sok jóval. Elmaradtam két interjúval, Köllő Katalin és Újvári Ildikó is nyilatkozott a Szabadság 20. születésnapján, következik ez a két interjú is.


Először Újvári Ildikót szólaltatom meg, a Szabadság napilap jelenlegi főszerkesztőjét, a következő pedig Köllő Katalin lesz, a Szabadság napilap kulturális rovatvezetője:








Na de ma nem elégszem meg ennyivel, hiszen van bőven kulturális esemény a városban, olyan lett Kolozsvár, mint egy megzavart hangyaboly. És nem csak amiatt, hogy lehullott a hó, és senki nem hajlandó feltetetni a téli gumikat, és emiatt óriási sorok, dugók vannak a városban, hanem azért is, mert sok esemény is zajlik. Nos, az első esemény, amiről be fogok számolni, az a december 16.-i adventi zenés áhítat, amelyet a Kétágú templomban tartottak. Hogy mitől lett ez kulturális esemény? A Szatmári Református Egyházmegye Lelkészkórusa és a szatmári Református Gimnázium kiskórusa és hangszeresei is közreműködtek, és gyönyörűre sikerült ez az adventi zenés áhítat. Higyed Gyöngyivel, a két kórus karnagyával beszélgettem. Ugyancsak december 16.-án volt egy számomra csodás könyvbemutató, mégohzzá egy éjszakai. Ti voltatok már éjjeli könyvbemutatón? 22 órától mutattak be 3 színházi könyvet a Kolozsvári Állami Magyar Színház emeleti csarnokában: Myriam Bloedé: Nagy József síremlékei, Upor László: Majdnem véletlen. Tom Stoppard fokozatos megközelítése és David Zinder: Test - hang - képzelet című könyveit a szerkesztők, fordítók és szerzők jelenlétében mutatták be, az est házigazdája Köllő Katalin volt, és újból őt szólaltatom meg, utána  mai ötödik interjúban Zágoni Balázs szólal meg, a Koinónia Kiadó igazgatója:





Gábor

Csak minden egyes olvasó figyelmébe - Erdélyi Tudástár - Tudományos bulvárkodás

Egyházi tisztviselőknek különösen ajánlom, lehet azért a politikumtól tanulni is, választási kampámystratégiára meg nekünk is lenne szükségünk. De amúgy csak minden egyes olvasónak ajánlom (kettesek és hármasok startból kizárva, kérem ők ne olvassák el ezt a bejegyzést), tapasztalatból, ugyanis az előadó, alias Zörgő Noémi tanított az egyetemen is, és kiváló szemináriumai voltak.

Gábor

Megjelent az Agnus Rádió karácsonyi CD-je

Karácsonyi kórusművek, zenék, és egy érdekes beszélgetés karácsonyi népszokásokról Könczei Csongorral. Mindez megtalálható az Agnus Rádió karácsonyi CD-összeállításán. Lepd meg te is szeretteidet egy szép karácsonyi összeállítással. Hol és mennyiért? Univerzális 8 lejért több helyen is. Igényelni lehet e-mailen is, az agnusradio@gmail.com drótpostafiókon, telefonon hétköznaponként reggel 6 és 8, valamint déli 12 és 3 óra között a 026441968-as telefonszámon, vagy a (Kétágú) Alsóvárosi gyülekezet irodájában hétköznaponként, valamint igényelni lehet a lelkészi hivatalokban is.

Szabadhetes - Készülünk Karácsonyra

Műsor kezdés: 2009. 12. 17 20:00 December 17.-i Szabadhetes Ifjúsági műsorunkban a közelgő ünnepről, a Karácsonyról fogunk beszélgetni. Hogy kinek mit jelent a karácsony, a Szeretet Ünnepe, arról bárki meggyőződhet, ha belehallgat műsorunkba. Nem csak meghívottaink szólalnak meg, hanem több kívülállót is megkérdeztünk arról, hogy ők hogyan ünneplik a karácsonyt. Ezeket a rövid interjúkat is meg lehet hallgatni 8 órakor kezdődő műsorunkban. Meghívottaink lesznek ez alkalommal Rácz Norbert Kolozsvár belvárosi unitárius lelkész, Kerékgyártó Zsolt Kolozsvár belvárosi református segédlelkész, és Vitus-Bulbuk Emese pszichológus. Aki hozzá szeretne szólni, megteheti a következő Yahoo Messenger címeken: agnusradio, szabadhetes, parvusgabriel. Műsorvezetők: Kiss Gábor, Vitus-Bulbuk István Műsor kezdés: 20 óra, időtartam: két óra A műsort interneten, a www.agnusradio. ro oldaról lehet hallgatni. Ez alkalommal is lehet zenét kérni, ha van olyan szám, amit szívesen visszahallanátok, akkor írjatok nekünk adás közben messengeren, vagy pedig látogassatok el ide. Blogunkon folyamatosan lehet ajánlani, érdemes tehát meglátogatni.

Megérkezett a tél!

Hírszerkesztői feladataim közé tartozik az is, hogy időjárás-jelentéseket gyártsak. Nem egy túl kreatív munka, sőt néha nagyon szkeptikusan nézem az előrejelzéseket. Ugyanilyen szkeptikusan írtam le tegnap, hogy megtörténhet, hogy a mai nap folyamán hullani fog a hó.

A meglepetés reggel 7-kor ért, amikor kikászálódtam a meleg paplan alól. Nem tartozik a kedvenc tevékenységeim közé a koránkelés, de néha magamra erőszakolom. Ilyen volt a ma reggel is. És nagy álmos szemekkel félrehúztam a függönyt, és ..... hát rögtön felébredtem, és az első dolgom az volt, hogy előkaptam a fényképezőgépem, hogy még mielőtt minden kis hópehely elszáll, örökítsem meg ezt a pillanatot. Utána kimentem a konyhába, és amíg a kávét főztem, azon gondolkodtam, hogy tényleg lehullott-e az első hó, vagy mire újból kinézek az ablakon eltűnik, mint szamár a ködben (vagy köd a szamárban, de akkor már inkább legyen hópihe a ködben, vagy a szamárban, a hópihe inkább talál ehhez a téli hangulathoz). De ott voltak a hópelyhek, és még mindig vannak, hiszen még mindig hull, szépen és csendesen, szinte azt mondanám, hogy sunyin. De ha nekem nem hisztek, higgyetek a bizonyítékoknak:

Korán reggel erre ébredtem

A mi utcánkban nem járnak a kocsik,

és nincs is leaszfaltozva (igen, ez Kolozsváron van),

tehát nem is olvad olyan hamar a hó

A kapunk előtt minden fehér

(aztán úgyis elseprik a dolgos háziasszonyok)

Munkába jövet ilyen gyönyörűségek fogadtak az úton

A puha hótakaró :)

Tiszta élvezet ilyen havas járdákon csúszkálni

- mert azt is lehet, miután egy kicsit letapossák

A virágok is kaptak egy kis hótakarót

Na, ez a kedvencem, a hecserli felvette a téli bundát :D

Nem elsőnek érkeztem az épületbe,

néhány lábnyom fogadott a lépcsőn

És az ablakból ez a csodálatos kép fogadott

No, de nem csak ez volt a meglepetés ma reggel. Örömet és meglepetést szereztem magamnak azzal, hogy belátogattam az iskolába (az ilyen rakoncátlan vén-diákokat néha még szívesen is látják), majd gyorsan iszkoltam tovább, hogy idejében felérjek dolgozni. Fent pedig kellemes látvány fogadott.

1. végre ment a lámpa

2. rég nem látott ismerőst találtam az egyik székben. Ruszka Sándor lp. személyében régi ismerőst üdvözöltem. Vitus István főszerkesztőnk éppen interjút készített vele. És íme a folyamat, néhány kép az interjúkészítésről :)

Készülődés az interjúra

Ruszka Sándor, a kézdivásárhelyi Református Kollégium lelkésze

Vitus István főszerkesztő megkezdi a kommunikációt :)

Ha kipihenem magam, majd válaszolok is 

(gondolja magában Ruszka)

Láthatjátok, hogy van élet nálunk, eseménydús napokat élünk, és így élvezetes az élet és a munka.

Gábor