Brüsszelben ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT)

Tőkés László sajtóirodájának közleménye:

Tőkés László EP-alelnök meghívására Brüsszelben tartja kihelyezett ülését a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). A kétnapos tanácskozáson a határon túli magyar politikai szervezetek többnyire elnöki szinten képviseltetik magukat.

    2011. március 1-jén, szerdán délelőtt az autonómia ügye iránt elkötelezett határon túli magyar szervezetek fórumának első részét Tőkés László KMAT-elnök nyitotta meg. "Együttműködésre vagyunk ítélve" – szögezte le az Európai Parlament erdélyi alelnöke. Ehhez kapcsolódva a Magyar Kormány részéről Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője elmondta: az új kormány már első intézkedései között igyekezett újraéleszteni és újragondolni a magyar-magyar kapcsolatokat, illetve azon nemzetpolitikai intézmények – MÁÉRT, KMKF, KMAT –egymáshoz való viszonyát, amelyek a nemzetpolitikai fordulat következményeként az egymásratalálást és az együttműködést elősegíthetik. Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport elnöke azt hangsúlyozta: mindent meg kell tenni azért, hogy a nyugat-európaiak számára alig érthető magyar ügyet a napirenden tartsuk. Ennek érdekében elnöksége alatt az ún. kisebbségi intergroup arra törekedett, hogy a nemzeti kisebbségek ügyével foglalkozó intézményeket, műhelyeket szerte Európából összekössék egymással. Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő felhívta a figyelmet a szakmaiság szükségességére. Azt kell elérnünk, mondta a romániai magyar politikus, hogy kisebbségi kérdésekben minket kérdezzenek meg.

    Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke felhívta a figyelmet: a magyar nemzetpolitika nóvum Európa e térségében. A délvidéki politikus rámutatott: egyetlen olyan nemzetet sem találunk a Kárpát-medencében, amely ilyen erős kisugárzású nemzetpolitikát művelne., vagyis sem a románok, sem a szerbek, sem a szlovákok nem fordítanak ilyen kitüntetett figyelmet elszakított nemzeti közösségeikre. Márpedig a partnerség alapja az lehetne, ha ezen nemzetek is rájönnének, éppen annyira fontos a más országok fennhatósága alatt élő nemzetrészeik ügye, mint saját államaikban élő közösségüké.Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke a magyarság végveszélybe kerüléséről beszélt, Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) nemrégiben megválasztott elnöke pedig megköszönte azt a szolidaritáshullámot, amely az utóbbi időben a magyar nemzet egésze részéről töretlenül nyilvánult meg a felvidéki magyarság irányában. Ennek köszönhetően a negyedik legjobb eredményt érték el a szlovákiai önkormányzati választásokon, mutatott rá a felvidéki politikus, akit a folytonosság jegyében egyébként a régi elnök, Csáky Pál is elkísért a brüsszeli tanácskozásra. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs kifejtette: a "kisebbség" megjelölés megtévesztő lehet az elszakított magyar nemzetrészek esetében, hiszen túl azon, hogy Székelyföldön jelentős többségben élnek a székelyek, a modellként használható katalán és baszk autonómia-statútumokban a "nép" fogalmát használják.

    A KMAT első ülésszaka három fontosabb napirendi pont megbeszélésével folytatódott. Az előkészített munkadokumentumok alapján közös álláspont kezdett körvonalazódni a közösségi autonómiák mint az európai stabilitás eszközei, a "magyar modell" 21. századi érvényessége kapcsán, valamint elkezdődött a vita a nemrégiben elfogadott polgári kezdeményezés mint érdekérvényesítési eszköz lehetséges használatáról is.

    A bő kétórás megbeszélést követően a Magyar Néppárti Delegáció látta vendégül munkaülésén a KMAT tagjait. Gyürk András, a magyar delegáció vezetője köszöntőjében kiemelte: ilyen magas rangú nemzeti küldöttség még nem tisztelete meg látogatásával a magyar EP-képviseletet, ugyanakkor rámutatott: a nemzeti összefogás – vagyis az anyaországi, erdélyi és felvidéki EP-képviselők együttműködése – számukra az Európai Parlamentben ma már természetes. Tőkés László, a magyar delegáció tiszteletbeli elnöke felvezetőjében hangsúlyozta: a nemzetegyesítés feladatán túl a nemzeti önrendelkezés általános rendezőelvét kell érvényesítenünk az egész Kárpát-medencében. Ehhez jelen pillanatban adottak a feltételek: a Magyar Országgyűlés a szűkkeblű állampolitikát meghaladó törvényeket fogadott el 2010-ben, így a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtétel, illetve a könnyített honosítás hozzájárult ahhoz, hogy végre a nemzetpolitikai rendszerváltoztatás is érdemben elkezdődhessen.

    A delegációülés után az elszakított nemzetrészek képviselői Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő meghívására Kubinyi Anna textilművész Székelykapuk című kiállításának megnyitóján vettek részt.

Sógor Csaba sajtóirodájának közleménye:

Az Európai Parlamentben (EP) rendhagyó eseményre került sor: 2011. március 1-én az Európai Néppárt Magyar delegációjának meghívására első ízben ülésezett Brüsszelben a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). A megbeszélésen 19 magyar politikus vett részt, akik a határon túli érdekképviselet szószólói. Az egybegyűlteket Tőkés László EP-alelnök köszöntötte.

A két napos tanácskozás résztvevői többek között, Répás Zsuzsanna, magyar nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, a határon túlról pedig Deák Ernő (Ausztriai Magyar Népcsoport Tanácsa), Délvidékről Pásztor István (Vajdasági Magyar Szövetség), Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) és Csonka Áron (Vajdasági Magyar Demokrata Közösség) voltak. Kárpátaljáról Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Erdélyből Izsák Balázs (Székely Nemzeti Tanács), Farkas Csaba (MPP), valamint megfigyelői státusban a felvidéki magyar nemzeti kisebbségi közösség képviseletében Berényi József (Magyar Koalíció Pártja részéről), és Sógor Csaba RMDSZ-es erdélyi magyar EP képviselő vettek részt.

Sógor Csaba erdélyi magyar képviselő hozzászólását a Lisszaboni Szerződésre alapozta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentum új cselekvési lehetőséget nyitott az EP számára, például a polgári kezdeményezés révé, mely a jogérvényesítésben otthon a kis, Brüsszelben pedig az apró lépések politikájában nyit a folytatás számára lehetőségét. Szakmai tevékenységük révén a képviselők sokat segíthetnek: például módosító indítványok beadásával máris lehetővé tették a szegényebb tagállamokból származó diákok részvételét az Erasmus Mundus programban, továbbá Kárpátaljáról és a Vajdaságból érkező vendégdiákokat fogadtak gyakorlatra irodáikban.

Az erdélyi magyar képviselő kifejtette, hogy a politikai és gazdasági vonatkozások részletezésével a kisebbségjogi kérdés megoldható, ha ezt mint stabilitási tényezőt vezetik fel a többségi nemzet számára, és ha sikerül őket érdekeltté tenni a probléma megoldásában, hiszen a kisebbségi közösség tagjai lojális állampolgárok, és mint megbízható koalíciós partnerek, a politikai stabilitás megteremtésének eszközét jelentik.

 A KMAT állásfoglalás-tervezete hangsúlyozta a nemzetek egységesülő Európájába való integráció fontosságát a magyarok számára,  mert ezáltal lehetőség nyílik a határok feletti nemzetegyesítésre is. Ennek pozitív hozadéka már jól érzékelhető a magyarországi, felvidéki és erdélyi EP képviselők szoros együttműködésében. A továbbiakban majd ebben a szellemben kerül sor a KMAT tárgyalások révén a határon túli magyar régiók legégetőbb aktuálpolitikai ügyeinek megvitatására.