Kiss Gábor: A szeretet igazi ünnepe

A szeretet igazi ünnepe ma van. Ha pesszimista vagyok, akkor tegnap volt. A szeretet ünnepe nem egy nap az évben, minden nap az kell legyen. A szeretet ünnepe az a pillanat, amikor rád nézek, megfogom a kezed, átölellek, vagy megcsókollak, vagy csak kedvesen szólok hozzád. Ezért a szeretet ünnepe nem karácsony, nem is Bálint-nap, még csak nem is a házassági évforduló. Itt és most, amikor veled szemben állok, és gondolkodás nélkül szeretlek és szeretsz. A szeretet, Isten szeretetét, nem köthetem időhöz, mert az időtlen, pontosabban örök. Az emberi szeretet sem köthetem időhöz, mert bár véges, nem szerethetünk csak egy napon, nem lehetünk csak egy napig családdá, párrá. A szeretetünk akkor kezd igazi lenni, amikor elkezd Isten szeretetéhez hasonlítani, amikor gondolkodás nélkül feláldozzuk magunkat a másikért, amikor nem gondolkodunk azon, hogy jól cselekszünk, vagy sem, amikor tudjuk, hogy jót teszünk. A szeretet vezette cselekedetek nem lehetnek rosszak, a szeretet irányította cselekedetek csakis szeretetre buzdíthatnak, ebből kifolyólag nem lehet rossz, hiszen a szeretet se rossz. A karácsony, ha a karácsonyról, mint a szeretet ünnepéről beszélünk, erre figyelmeztet. Fogd meg hát annak a kezét, akit szeretsz most, öleld meg, csókold meg, ne várd meg az ünnepet, legyen a MA az ünnep.