Elhunyt Csurka István

Életének 78. évében elhunyt Csurka István író, politikus. 


Csurka István 1934. március 27-én született Budapesten. 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán szerzett diplomát. 1956-ban a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, emiatt fél évre Kistarcsára internálták.

Tanulmányai befejeztével szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Igen fiatalon, 1954-ben debütált, s regényeket, filmforgatókönyveket (Hét tonna dollár, Amerikai cigaretta), rádióhangjátékokat, elbeszéléseket, színműveket (Ki lesz a bálanya?, Deficit, Döglött aknák, Házmestersirató) írt. Irodalmi munkásságáért 1969-ben és 1980-ban József Attila-díjat kapott, 1980-ban elnyerte a színikritikusok díját. 2011-ben, több évtizedes kihagyás után új drámával jelentkezett, melynek címe A hatodik koporsó.

Újságíróként 1973-86 között a Magyar Nemzet szerződéses munkatársa, tárcaírója volt. 1988-89-ben a Hitel című folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként, 1989-90-ben az általa alapított Magyar Fórum című hetilap főszerkesztője, a lap 1991 januári újraindulásától a szerkesztőbizottság elnöke, a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatója.

Politikai megnyilvánulásai miatt többször került szembe a hatalommal: 1972-ben szilenciumra ítélték rendszerellenesnek és antiszemitának minősített kijelentései miatt, 1986-ban pedig azért, mert a kisebbségek érdekében való összefogásról szóló, Elfogadhatatlan realitás című esszéje megjelent a New York-i Püski Kiadónál.

1985-ben egyik szervezője volt az ellenzék monori találkozójának, 1986-ban részt vett az Európai Kulturális Fórummal egy időben zajló ellenfórumon, s 1987 szeptemberében, a lakiteleki találkozón, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja volt. Ezután részt vett az MDF ideiglenes elnökségének munkájában, majd az MDF Országos Elnökségének tagjaként tevékenykedett, közben két évig az ügyvezető elnökségnek is tagja. 1991 decemberétől egy évig a párt alelnöki teendőit látta el. 1990-94, és 1998-2002 között országgyűlési képviselőként dolgozott.

1993-ban kizárták az MDF-ből. Már 1992-ben életre hívta a Magyar Út Alapítványt, majd elindította a Magyar Út Körök Mozgalmat, amelynek 1993 júliusában elnöke lett. Ugyanebben az évben megalakította a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), melynek kezdetben elnökségi tagja volt, majd 1993 novemberétől társelnöke, 1994 októberétől elnöke.

2011 októberében az Új Színház vezetésére kinevezett Dörner György Csurka Istvánt nevezte meg intendánsának, de Tarlós István főpolgármester a tiltakozások hatására felkérte, hogy ne alkalmazza a színházban. Dörner György erre úgy reagált, hogy ő maga is pusztán szellemi jelenlétnek tekintette Csurka intendánsi szerepét. A kórházban lévő Csurka István február 1-jén a társulathoz intézett levelében arra bíztatta a társulati ülésen jelenlévőket, hogy attól függetlenül, ki hova érzi magát tartozónak, mit gondol a politikáról, szeretetben dolgozzanak együtt.

Szentmártoni János: külön kell választani politikusi és művészi tevékenységét

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke szerint az utókornak úgy kell megítélnie Csurka István munkásságát, hogy szét kell választania írói és politikusi tevékenységét.

Csurka István tagja volt a Magyar Írószövetségnek, és a hatvanas-hetvenes évek magyar prózai és drámai irodalmának kiemelkedő egyénisége volt, ezt senki sem vitathatja, és Csurka alkotói tehetségét sem vonhatja kétségbe senki - mondta az MTI-nek szombaton Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. Hozzátette: az utókornak úgy kell megítélnie Csurka István munkásságát, hogy szét kell választani politikusi és írói tevékenységét. Írói életműve jelentős, bár az utóbbi években kevesebbet dolgozott. "Utolsó drámáját, A hatodik koporsót, amelyet az Új Színházban kívánnak bemutatni, nem ismerem" - nyilatkozta az elnök.

Szentmártoni János hangsúlyozta, hogy Csurka István fontos szerepet játszott a Magyar Írószövetség életében is. "A nyolcvankilences rendszerváltozás karizmatikus figurája volt, nemcsak a politikában, hanem az irodalmi életben is. Részese volt a változások szellemi előkészítésének. A Magyar Írószövetség 1986-os tisztújító közgyűlésén igen kemény beszédet mondott. Mindenképpen a magyar irodalom egyik nagy egyénisége távozott az élők sorából" - mondta az írószövetség elnöke.

Karinthy Márton: a mű él tovább

Az életének 78. évében elhunyt Csurka István íróról szólva Karinthy Márton, az egyetlen olyan budapesti  színház vezetője, ahol Csurka-darabot játszanak, arról beszélt, hogy az alkotó halála után a mű él tovább, a napi politika már nem szólhat bele megítélésébe.

Karinthy Márton író, a Karinthy Színház igazgatója szombaton az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott:  "most már a mű él tovább Csurka Istvánból, és azt játszani kell, mert kifejezi azt, amit a világról gondolt, több, mint az ember és tettei".

"A napi politika már nem tud beleszólni drámáinak megítélésébe, a mű vegytisztán áll előttünk, el lehet dönteni, hogy jó író vagy nem, aktuálisat alkotott, vagy nem" - tette hozzá.

"Mint nálunk játszott szerzőről tudok beszélni Csurka Istvánról" - fogalmazott a színházvezető, aki az drámaíró Eredeti helyszín című művét még tavaly szeptemberben mutatta be. Mint mondta, a darabot továbbra is műsoron tartják, hiszen a közönség szereti, és nem a politika diktálja egy színház műsorát, hanem a műsorpolitika. "Jó darabokat játszunk, jó szerepekkel, és ez olyan" - mutatott rá.

Mint kifejtette, a Karinthy Színházban gyerekkora, kamaszkora nagy sikereinek egyik szerzőjeként tűzte műsorra az író darabját. "Nagyon szerettem mint drámaírót, mert éles nyelvű, pontos képet adó, a hetvenes évek Magyarországát nagyon ismerő és szemléletesen bemutató szerzőnek ismertem meg" - fogalmazott. Hozzátette: úgy gondolta, Csurka darabjai ma is aktuálisak, közülük az Eredeti helyszínt játssza a színház, amely bizonyos értelemben a mára is hajaz, akár az Új Színház körül történtekre is.

Csurka István drámaírói munkásságát méltatva elmondta: remek dialógusokat, remek szerepeket alkotó író, akinek szerinte legalább négy-öt olyan darabja is született, amelynek helye van a magyar drámairodalomban. Ezek közül talán a legismertebb az Eredeti helyszín mellett a Házmestersirató, a Deficit és a Ki lesz a bálanya?

Karinthy Márton szólt arról is, hogy az Eredeti helyszín című darabot a rendező Bőhm György választotta a színház számára, mint remek szerepeket nyújtó, nagyon aktuális darabot. Mint mondta, újabb Csurka-mű színre vitelét egyelőre nem tervezi. "De hát ki tudja még mit hoz az élet" - tette hozzá.

A külföldön tartózkodó Böhm György, a darab rendezője az MTI-nek adott rövid nyilatkozatában azt mondta, hogy Csurka Istvánt mint írót tudja értékelni: darabja, amelynek színpadra állításán dolgozott, kiváló.