Keresztalja: Megújul a heidelbergi káté

Várhatóan a református hitvallás 450. évfordulójára, 2013-ra készül el a heidelbergi káté szövegének megújított változata. Az erről szóló döntés még tavaly, a temesvári Generális Konventen született meg, azóta pedig már megalakult az illetékes munkabizottság, amely a magyarországi Mátraházán el is kezdte a tulajdonképpeni munkát. Ebbe a testületbe a 2009-ben megalakult Magyar Református Egyház minden részegyháza egy-egy tagot delegált, s ha nincs is mindig Mátraházán mindenki, a hiányzók távolról támogatják a munkát, és tájékoztatást kapnak annak állásáról. A megújított fordításra a Generális Konvent adja majd áldását, s a Kárpát-medencében egységesen szeretnék használni.

„Azzal birkózunk, hogy egybevessük az öt-hatféle korábbi fordítást, amelyek közül a legelső 1577-ben Pápán jelent meg, s Huszár Dávidé a legfrissebb, legfiatalabb szövegváltozat, a ma használatos hitvallásunk az Erdős–Victor nevével jelzett szöveg, illetve erdélyi testvéreinknél fiatalabb változat a Tavaszi Sándor-féle az 1930-as évek végéről.


Ezek tehát 16–17–18. századi szövegek, meg a két 20. századi szöveg. Ennek alapján dolgozunk, de a modern technika segítségével egyidejűleg látjuk a német és a latin szöveget is” – ecsetelte a munkafolyamatot Márkus Mihály nyugalmazott püspök a Parókia.hu portálnak adott nyilatkozatában. Az egyházfő szerint a munkafolyamat végére sikerül majd eljutni egy olyan megoldáshoz, amely az eredeti szövegnek, szándéknak és a mai magyar szóhasználatnak egyaránt legjobban megfelel.


Juhász Tamás kolozsvári dogmatikaprofesszor (portrénkon) eközben arról számolt be, hogy most kimondottan csak a fordítást végzik, és azt is kimondták, hogy ez nem újrafordítás, hanem a két klasszikus fordítás, az Erdős- és a Tavaszi-félének a revíziója. „Nem feltétlenül olyan szöveg lesz ez, amely könnyebben tanítható, mert nem a pedagógiai vagy didaktikai szempontokat nézzük most, hanem az eredeti szövegek alapján egy jó, de klasszikus veretű szöveg fog elkészülni” – fogalmazott a professzor. Hozzátette: tulajdonképpen csak kisebb módosításokat végeznek.


A munkát pedig a végén kezdték – árulta el Fekete Károly debreceni egyetemi tanár, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora. Mint részletezte, ennek oka, hogy olyan egységes részt próbáltak elővenni, amelyik nem a legnehezebb része a káténak, hogy a bizottság tagjai is összeszokjanak, próbáljanak együtt dolgozni. Így már elkészült a 116–129.-ig tartó rész, ami a Miatyánk magyarázata.


Forrás: Keresztalja