Az újrakezdés jó. Kicsit meg kell állnom magyarázkodni, mint ahogy ezt meg kellett tegyem az utcán, amikor az ismerősök megállítottak és megkérdezték, hogy miért szünetel a blog. Ők azt hitték, hogy szünetel, én már elkezdtem kételkedni abban, hogy valaha is újra blogolni fogok.
A magyarázatom elégséges, semmiképpen nem kitűnő, vagy kielégítő. Szeptemberben, amikor kineveztek főszerkesztőnek, a feje tetejére fordult a világ. A kényelmes kis szerkesztői állásomból átkerültem egy számomra idegen, és sok kihívással járó pozícióba, ráadásul a felelősség is sokkal nagyobb lett. A minőség, és a tartalom az én felelősségem. Ettől kezdve az időhiány naponta jelentkező probléma volt, amíg nagy nehezen rendbe tettem a gondolataim, nem kellett egyik napról a másikra kitalálni, hogy mi legyen a rádióban és sikerült egy kicsi előre is dolgozni. Ma már rendben vagyok. Bár, megjegyzem, hogy ma is vannak elmaradásaim.
Időhiányra hivatkozva nagyon sok minden lehet nem csinálni. Így például blogolni. Vagy rosszabb esetben élni, de idáig azért nem jutottam el. Nem akarom tovább ecsetelni az időhiányt, vagy ha más szemszögből nézzük, akkor a fáradtságot, a lustaságot, ami elfogott, hiszen itt egy új kezdet. Nem tudom hányadik, azt sem ígérhetem, hogy ez az utolsó, de érzem, hogy ezt a blogot, meg a többi, hozzá tartozó blogot is írni kell, mert van rá igény. Amikor azt olvastam, hogy az egyik kedvenc közéleti keresztyén portálom megszűnik, akkor eldöntöttem, hogy nem hagyom abba, még ha nem is leszünk a legfrissebbek hírek terén, még ha nem is a legpikánsabb sztoriknak járunk utána, de az olvasói igényt megpróbáljuk kielégíteni. Ehhez pedig olvasói véleményre van szükség, a napokban tehát egy kisebb felmérés lesz, amelyben arra leszünk kíváncsiak, hogy mit olvasna az Agnus blogra látogató szívesen, és kitől olvasna több bejegyzést.
Amit tudni kell az újrakezdett, vagy folytatott Agnus blogról. Kiterjesztettük a bloggerek körét. Mi csak itt, Kolozsváron látunk dolgokat, erdélyi mentalitással rendelkező újságírók, rádiósok vagyunk, akik egy bizonyos irányt képviselünk. Vannak azonban olyanok, akiknek szeretjük az írásait, akik jól írnak, talán pont azért, mert nem a mi fejünkkel gondolkodnak, más környezetben élnek.
Így tehát megkértük Bagdán Zsuzsit, a Reformátusok Lapjának az egyik újságíróját, hogy írjon nálunk blogot, hamarosan új felületen jelennek meg Békefy Lajos teológus, publicista írásai, és továbbra is egyezkedünk más, keresztyén újságírókkal, akiket megpróbálunk meggyőzni, hogy a mi felületünkön írjanak, alkossanak egy blogcsokrot. És bevallom, hogy önző voltam, mert saját magam számára is létrehoztam egy fotóblogot, ami ugye nem csak fotóblog lesz, de sokszor érzem úgy, hogy egy képpel jobban ki tudom fejezni azt, amit érzek, amit el szeretnék mondani, amit meg akarok mutatni a világnak.
És akkor a felmérés. Csak arra leszünk kíváncsiak, hogy azok, akik ide látogatnak, mit olvasnának szívesen, és kikre kíváncsiak, lehet neveket javasolni, lelkipásztorok, közéleti szereplők, újságírók, stb, nincs megkötés.
Kiss Gábor
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése